Az élelmiszerekkel kapcsolatban már megszokhattuk, hogy időről időre hírt kapunk olyan kutatásokról, melyek kiderítik, hogy amit eddig ártalmatlannak hittünk, az súlyos betegséget okoz – vagy éppen fordítva. Az egymásnak ellentmondó eredmények általában a kutatások eltérő módszertanára vezethetők vissza.

Hasonló, „vissza az egész” jellegű üzenetek a pszichológiában is felbukkannak. Eddig például mindenki magától értetődőnek tartotta, hogy ha egy gyerek sok időt tölt a különféle digitális kommunikációs eszközök – mobiltelefon, tablet, laptop – használatával, akkor az károsan hat a lelki egészségére, többek között valószínűbbé teszi a depressziós hangulat kialakulását és fokozza a szorongást.

A hosszas netezés ártalmas hatása már csak azért is hihető, mert a kamaszok az USA-ban ijesztően sokat, napi 5-7 órát töltenek a digitális eszközök használatával, és az adatok Magyarországon is hasonlóak. Azonban egy új kutatás szerint, melyről a Clinical Psychological Science című szaklapban jelent meg beszámoló, egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján a közvélemény hiszi.

Candice Odgers, a tanulmány egyik szerzője szerint a korábbi kutatások, melyeknek alapján megkongatták a vészharangot, nem túl megbízható módszerrel készültek. A kutatók általában csak megkérdezték a kamaszokat, mennyit szoktak netezni, és milyen gyakran éreznek szorongást, letörtséget. Ezek a visszatekintő jellegű, „önbevallásos” adatok nem éppen a legpontosabbak, és ez olyankor sokat számít, amikor kismértékű hatás kimutatásáról van szó.

Az új kutatás alapvetően más módszerrel zajlott: 388 tíz-tizennégy éves serdülő adatait rögzítették 2015-ben, majd a következő két évben újra és újra megkérdezték őket aktuális lelkiállapotukról. A hosszú távú vizsgálat során ily módon 13 017 megfigyelés gyűlt össze, és ennek alapján már megbízhatóan ki lehet jelenteni, hogy a kamaszok körében semmiféle összefüggés nincs a netezéssel töltött idő és az olyan lelki problémák között, mint amilyen a szorongás és a depresszió.

Két lehetséges félreértést azonban tisztázni kell. A kutatási eredmények nem azt jelentik, hogy a kamaszok körében ne jelente problémát a szorongás, a depresszió vagy az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok felbukkanása. Ezek valóban léteznek és kiemelt figyelmet érdemelnek, csak éppen megjelenésüknek nincs köze ahhoz, hogy valaki mennyi időt tölt netezéssel.

Másrészt pedig szó sincs arról, hogy a naponta sok órán át tartó netezésnek ne lennének kedvezőtlen hatásai. Könnyen elszigetelheti egymástól az egy lakásban tartózkodó, de éppen más-más virtuális világban kalandozó családtagokat, és ezáltal csökkenti a minőségi együttléttel töltött időt. Ha valaki nem tud elszakadni digitális eszközeitől, az az alvásidő rovására mehet, sőt a netezés közben szinte rutinszerűvé váló nassolás elhízást eredményezhet.

Ám a hosszú idejű netezés önmagában nem rontja a mentális egészséget. Az egyetlen gond az lehet, ha a szülő – a korábbi figyelmeztetések ismeretében – szorongani kezd, mert félti a lelki zavaroktól sokat netező gyermekét.

Mindennapi pszichológia